Korszak

 

2012. február 01.

 

Ezekben a napokban indul az S.O.S. Krízis Alapítványnál a KORSZAK projekt - Komplex támogató, felkészítő programok a szerhasználat családi megalapozottságának kiküszöbölésére, az NCSSZI támogatásával. 

Az eredeti programot a támogatási döntésig jócskán meg kellett változtatnunk, részben az idő, részben anyagi korlátok miatt, de a következő elemeket megvalósíthatjuk: 

 

Anya-asszony-feleség – női „szerepwellness”

 

Egy asszony életében sokszor okoz szerepkonfliktust a különböző női szerepek egymás mellettisége. Elcsépelt közhelynek tűnhet már, de a mindennapokban igaz, hogy a gyermek születését követően a nő könnyen válik feleségből anyává.

Az egyes szerepek vélt vagy valós elégtelen teljesítése számtalan belső és külső konfliktust eredményez. Gyakori jelenség, hogy a házassággal a nő teljes egészében magára veszi a „feleség” szerepet, elhanyagolva ezáltal önnön nőiségét, a társadalomban nőként való jelenlétét, majd a gyermek megszületése után kizárólag az „anya” szerepben definiálja magát, elveszítve ezáltal a „nő” szerep után a „feleség” szerepet is. 

A különböző szerepek közötti egyensúly felbomlása belső és külső konfliktusokat eredményez: önértékelési problémát, párkapcsolati zavarta, bűntudatot, konfliktusokat a gyermekkel, házastárssal, melyek ellehetetlenítik a harmonikus családi élet megteremtődésének lehetőségének körülményeit. 

A csoportfoglalkozás célja szerepek közötti egyensúly megteremtése, a larválódott szerepek előhívása, megerősítése, ezáltal a belső egyensúlyi helyzet kialakítása és stabilizálása. A szerepkonfliktusok feloldásától közvetett célként a családi egyensúly optimalizálódását, a szülői működés kiegyensúlyozottságát várjuk. 

A program munkamódszere: csoportos szociális munka, programszervezés. A megvalósulás során a tréninget vezető munkatárs mellett speciális külső szolgáltató bevonását is tervezzük (fodrász, kozmetikus, Soma Mamagésa, stb), akik közvetlen, célzott, intenzív tanácsadással tudnak az általános tréningeszközökön túlmutató ingerrel szolgálni.


Apa-férfi-férj – férfi „szerepwellness"

 

A női „szerepwellness” mintájára a férfiak megerősítése is szüksége és fontos. Általános vélekedés, hogy a családfenntartó férfi egyetlen „dolga” a pénzkeresés. Általános tapasztalatunk, hogy a szerepek kiegyensúlyozatlansága miatt a gyermeknevelés elsődlegesen a nőkre hárul, míg a családfenntartás a férfiakra, minek következtében „apa”-ként igen gyenge erősségű szerepekkel találkozunk. 

A családban nevelkedő gyermek számára a nem kielégítő apakép, a túl erős anyai hatás visszafordíthatatlan személyiségfejlődési utakat eredményezhet. 

Sok férfi a családfenntartó szerepének megélése mellett eszköztelen abban, hogy apaként, férjként, férfiként hogyan tudjon működni. Többségében negatív minták rögződtek, s ezek a minták automatikusan átörökítődnek a következő generációra, hiszen a különböző szerepek kiegyensúlyozatlansága okozta konfliktus frusztrációt eredményez. 

A program munkamódszere: csoportos szociális munka, programszervezés, lehetőség egyéni konzultációra.

  

Kamasz-panasz 

 

A gyermekek rendszerint addigi életük folyamán soha nem okoztak annyi fejfájást szüleiknek, mint kamaszkorban. A serdülőkor kezdetéig viszonylag nyugalomban teltek az évek, hiszen a kisgyermeknek a család jelentette a legfőbb érzelmi biztonságot. 

A serdülőkor jelentős változások ideje, melynek során felgyorsul a testi fejlődés, és elkezdődik a pszichoszociális átmenet. Ez általában a második évtizedét öleli át.

A gyermekek kamaszkoruk elértével törvényszerűen bekövetkező változásokon mennek keresztül. A gyermek testi fejlődése felgyorsul, hormonháztartása alapvetően megváltozik. Nincs még egy ilyen korszaka az emberi életnek, amely ennyi változást hozna ilyen rövid idő alatt.  A gyermek fejlődésének ebben a szakaszában a legszembetűnőbbek a testi változások.

Amikor ezek a változások megkezdődnek, a gyermeknek sok-sok információra, magyarázatra lenne szüksége ahhoz, hogy testének változásait ne tragédiaként, hanem a nővé vagy férfivá érés bizonyítékaként élje meg.

A csoport 12-16 év közötti fiatalok részvételével, tapasztalt munkatárs vezetésével valósul meg. Célja az információ-átadás, a kamasz problémák feltárása, kibeszélése. A csoportos találkozó mellett lehetőség van további egyéni konzultációra is.

 

Főbb témák:

- felvilágosítás , szétbontva nemek szerint

- drog, alkohol, bűnözés,

- továbbtanulás - szakmák

- serdülés, testi változások

- fogamzásgátlás, szex, stb.

 
A felvilágosítás, fogamzásgátlás témakörét feltétlenül érinteni kell, mert tapasztalataink szerint a szülők egyrészt nem tartják fontosnak a felvilágosítást, másrészt ők maguk sem elég tájékozottak a témában. 

A program munkamódszere: csoportos szociális munka, programszervezés, tanácsadás, információ-átadás.

 

Türelem! Tolerancia a hétköznapokban 

 

A tolerancia – türelmesség mások iránt – minden emberi kapcsolat alapja kell, hogy legyen. A mindennapokban azonban a türelmetlenség, a másik meg nem értése folyamatos konfliktusforrás.

Tolerancia az iránt, hogy a gyermekem már másképp gondolkodik. Tolerancia a feleségem iránt, aki épp más állapotban van. Tolerancia a férjem iránt, aki kissé szétszórt. Tolerancia a lányom udvarlója felé, aki roma. Tolerancia a házastársam családja iránt, akik igencsak hangosak.  – ezer mindennapi helyzet, amikor szükséges a türelem, a másik tolerálása, s olykor kevés az eszköz és a szándék arra, hogy meg is valósuljon mindez. 

A mindennapok türelmetlensége frusztrációt, magányosság érzetet, elszigetelődést okoz, úgy családon belül, mint szélesebb környezetben. A családok átmeneti otthonaiban, ahol viszonylag kevés helyen az átlagosnál több ember él, különösen fontos az együttélés szabályainak elfogadása, a másik tiszteletben tartása, véleményének, származásának elfogadása. 

Konfliktushelyzetekben a másik iránti türelem, elfogadás különösen ritka. Ha egy családban valakiről kiderül, hogy szerhasználóvá vált, sok esetben autoriter fellépést kap családtagjaitól, elutasítást, ami tovább súlyosbítja a függőséghez vezető érzelmi hiányállapotot, azaz a család nem tudja támogatni a gyógyulás útján, ellenkezőleg.

Amennyiben a család egyes tagjait el tudjuk indítani az elfogadás útján, ezáltal meleg, szeretetteljes, elfogadó légkör alakul ki a családtagok között, sokkal könnyebb segítő, támogató folyamatok elindítása, fenntartása. 

A program munkamódszere: csoportos szociális munka, programszervezés, tanácsadás, információ-átadás.

  

Örülj velem!


Az örömtréninget dr. Vidovszky Gábor pszichiáter fejlesztette ki 1992-ben. Alapgondolata Seneca ókori bölcs tanításán alapszik, nevezetesen, hogy a legkülönfélébb dolgok nem jók, vagy rosszak, hanem egyszerre jók és rosszak, de az egyéntol, vagyis a viszonyulástól függ, hogy milyennek látja a világot, és benne önmagát, az életét. Seneca bölcsességre tanít, melynek sarkalatos pontja, hogy a dolgokat a jó oldaluknál fogva ragadjuk meg. 

Az örömtréning alkalmazása révén megtanulható, hogy a múltból a kellemes emlékek idéződjenek fel, vagy az emlékek kellemes részei kapjanak nagyobb figyelmet. 

Megtanuljuk, hogy a jelenben a figyelmünket a nekünk tetszőre irányítsuk, egyáltalán észleljük azt, a jövőt elképzelve pedig előtérbe kerülnek az optimista gondolatok, képzetek, ezáltal bizakodóvá válunk.

A múltban, a jelenben és a jövőben megerősítést kapnak a dolgok, önmagunk és életünk pozitív oldalai, ezáltal derűlátóvá válunk, mely segíti az önbizalom, a magabiztosság megerősödését, kialakulását.

Az örömtréning tudatosítja a legkülönfélébb természetes örömforrásokat! Ez egy megelőző módszer, hiszen növeli a lelki ellenálló képességet.

Az örömtréning módszer gerince egy 15 részből álló gyakorlatsor, mely témájában felöleli az élet szinte minden területét. ( Illatok, zene, mozgás, természet, látvány, ételek, család, szerelem, barátság, hit, ünnepek, játék,múlt, jelen, jövő, Én- erősítés )

A témákban való elmélyedést, a kellemes emlékek felidézését relaxáció, és irányított kérdések segítik. 

A fent említett gyakorlatok meghallgatását, és megbeszélését kiegészítik egyéb kommunikációs és társalgási gyakorlatok, szituációs játékok, melyek elősegítik a pozitív viszonyulás kialakítását interperszonális kapcsolatokban, tudatosítják a kellemes érzeteket, hangulatokat, elfeledett jó élményeket, és a hatás átvivődik a tréningen kívüli életbe, a szemléletváltozás automatikusan érvényesül a mindennapi életben is.

Az örömtréning nem fedi el, nem semlegesíti a negatív érzelmeket, rossz hangulatokat, hanem megtanítja kezelni azokat, megtanítja kontroll alatt tartani.

A program munkamódszere: csoportos szociális munka, önsegítő csoport, irányított foglalkozás, tanácsadás, információ-átadás. 

 

Hétköznapi (v)iszonyaink

 
„Azért vagyok olyan, amilyen, mert ő olyan, amilyen” – mindannyiunk számára ismerős védekezés, gyakorta halljuk a hétköznapokban. 

A csoport célja az önismeret, kommunikáció és konfliktuskezelés témaköreinek körbejárása, ezeken e területeken belül fejlesztés, információ-átadás, reflexiók kiváltása. 

Az önismeret, rálátás saját magunkra az első lépés bármilyen személyiségfejlődési, kompetencia-növelési úton. A magunkról való ismeret azonban nem természetesen, velünk született adottság. Külső támogatottsággal, csoportos segítéssel nagy eredménnyel lehet bejárni az önismeret útját. A tervezett csoport keretei nem alkalmasak arra, hogy teljes körű önismereti jártasságot adjanak a csoportba jelentkezőknek – arra azonban igen, hogy a résztvevők elinduljanak az úton, s megfelelő szakemberek segítségét igénybe véve hosszú távú folyamatokat indítsanak el. 

A kommunikáció, mint minden interakció alapja, sokkal kevésbé tudatos folyamat, mint azt sokszor véljük. Automatizmusok, panelek irányítják, melyek nem minden esetben a adekvát válaszok az egyes kommunikációs helyzetekre. A hétköznapi viszonyok alakításában szükséges a tudatos kommunikáció, bizonyos alapszabályok, alapelvárások tisztázása – ez jelentőse megkönnyíti, konfliktusmentesebbé teszi hétköznapokat. 

Mindezek ellenére, mindennapi (v)viszonyaink nem mentesek a konfliktusoktól – ellenben azok a konfliktuskezelési technikák, melyekkel a többség rendelkezik, igen egyszerűek, elemiek, jórészt kimerülnek az „aki hangosabban kiabál, annak van igaza”, vagy „aki tovább bírja a duzzogást, az nyert” keretein belül. Családi kapcsolatokon belül, feleség-férj, szülő gyermek viszonylatban az elégtelen konfliktuskezelési módszerek a család rendszerének súlyos sérülését, felbomlását, a rendszer tagjainak tartós sérülését eredményezhetik. Különösen fontos tehát a családon belüli konfliktuskezelés technikáinak megismerése,  elsajátítása, alkalmazásuk megjelenítése a mindennapi életben. 

A program munkamódszere: csoportos szociális munka, szituációs játékok, programszervezés. 

 

Február hónapban a következő csoportok indulnak:  

Kamasz-panasz:  február 25-26

Örülj velem!: február 18-19

Szeretettel várjuk a jelentkezőket! A jelentkezési lap letölthető a honlapról, elektronikus formában várjuk a korszakprojekt@gmail.com címre! 

Várunk benneteket! 

 

Jelentkezési lap letöltése ITT

 


 

 



Történetek